IFS szabvány – mit jelent az élelmiszeripari vállalkozások számára?

Az élelmiszeriparban a termék minősége mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a folyamatok is, amelyek garantálják a biztonságos előállítást. Egy nem megfelelően kezelt munkaruha, egy hiányosan dokumentált tisztítás vagy egy nem szabályozott textilkezelési folyamat ugyanúgy kockázatot jelenthet, mint egy technológiai hiba. Éppen ezért vált az IFS szabvány az egyik legfontosabb nemzetközi minőségirányítási rendszerévé az élelmiszer-előállításnak.

A szabvány nem csupán az élelmiszerek biztonságát vizsgálja, hanem a teljes működést: a higiéniai folyamatokat, a dokumentációt, a nyomon követhetőséget, a beszállítók megfelelőségét és a folyamatos fejlesztést is. Ebben a rendszerben a munkaruházat kezelése sem mellékes részlet, hanem az audit egyik fontos eleme.

Mi az IFS szabvány?

Az IFS (International Featured Standards) egy nemzetközileg elismert, a GFSI (Global Food Safety Initiative) által is elfogadott szabványcsalád, amely az élelmiszerbiztonságot, a minőségirányítást és a gyártási folyamatok szabályozottságát értékeli. Az egyik legismertebb változata az IFS Food, amelyet elsősorban élelmiszer-előállító vállalkozások számára dolgoztak ki.

Az IFS célja, hogy egységes követelményrendszert biztosítson a gyártók és a kereskedelmi láncok között. A szabvány részletesen vizsgálja többek között a higiéniai folyamatokat, a dokumentált működést, a kockázatkezelést, a dolgozók képzését, a beszállítói megfelelőséget és az auditálható működést.

Az IFS nem egy egyszeri tanúsítás, hanem egy folyamatos fejlesztésre épülő rendszer, amelynek célja a biztonságos, következetes és magas minőségű élelmiszer-előállítás.

Mely vállalkozások számára fontos?

Az IFS elsősorban azoknak a vállalkozásoknak jelent versenyelőnyt vagy üzleti elvárást, amelyek:

• húsipari üzemeket működtetnek,
• tejipari termékeket állítanak elő,
• péküzemet vagy sütőipari vállalkozást üzemeltetnek,
• készételeket gyártanak,
• csomagolóüzemként dolgoznak,
• élelmiszeripari beszállítók,
• nemzetközi vagy saját márkás termékeket gyártó kereskedelmi láncokat szolgálnak ki.

Számos nagy élelmiszerlánc ma már csak olyan beszállítóval köt szerződést, amely igazolni tudja az IFS szerinti működést vagy azzal egyenértékű élelmiszerbiztonsági rendszert.

Milyen követelményeket támaszt az IFS a munkaruházattal szemben?

Az IFS egyik alapelve, hogy minden olyan tényezőt szabályozni kell, amely veszélyeztetheti az élelmiszer biztonságát. Ide tartozik a dolgozók öltözete is.

A megfelelő élelmiszeripari munkaruha nem csupán egységes megjelenést biztosít, hanem aktív szerepet játszik a keresztszennyeződés megelőzésében. Az audit során a munkaruházat kezelésének teljes folyamata vizsgálható, többek között:

• biztosított-e mindig tiszta munkaruha;
• megfelelően történik-e a tiszta és szennyezett textilek elkülönítése;
• szabályozott-e a ruhák cseréje;
• dokumentálható-e a tisztítás;
• javítják vagy selejtezik a sérült ruhadarabokat;
• alkalmas-e a munkaruha az adott munkaterület higiéniai kockázataihoz.

Különösen fontos, hogy a ruházat ne hordozzon fizikai vagy mikrobiológiai szennyeződést. A laza gombok, sérült varrások vagy nem megfelelő anyaghasználat szintén kockázati tényezőt jelenthetnek, ezért ezek kezelése is a szabályozott folyamat része.

Hogyan kapcsolódik az IFS a HACCP rendszerhez?

Sokan összekeverik a két rendszert, pedig eltérő szerepet töltenek be.

A HACCP elsősorban a veszélyek azonosítására és a kritikus szabályozási pontok meghatározására szolgáló módszertan. Segít feltárni, hogy egy adott gyártási folyamat során hol jelentkezhet mikrobiológiai, fizikai vagy kémiai kockázat.

Az IFS ennél jóval szélesebb szemléletet alkalmaz. Magába foglalja a HACCP működtetését, ugyanakkor vizsgálja a minőségirányítási rendszert, a dokumentációt, a dolgozók képzését, a beszállítók kezelését, az auditfolyamatokat, valamint a teljes élelmiszerbiztonsági irányítási rendszert is.

A két rendszer tehát egymást erősíti: a HACCP a veszélyek kezelésének szakmai alapja, míg az IFS ezt egy átfogó, auditálható működési keretrendszerbe helyezi.

Ki felel az IFS-előírásoknak megfelelő munkaruha tisztításáért?

Az élelmiszerrel érintkező munkaterületeken dolgozók ruházatának higiéniai állapotáért a munkáltató felel. Ennek biztosítása nem merül ki a munkaruha biztosításában, hanem magában foglalja annak rendszeres tisztítását, karbantartását és szükség szerinti cseréjét is.

Az IFS audit során fontos szempont, hogy a textilkezelés dokumentált és visszakövethető legyen. Ennek része lehet a mosási ciklusok nyilvántartása, a sérült ruhák kezelése, valamint annak igazolása, hogy a tisztítás megfelelő higiéniai körülmények között történt.

Az otthoni mosás számos esetben nem biztosítja azt a szabályozottságot és dokumentálhatóságot, amelyet az audit elvár. A professzionális ipari textilkezelés ezzel szemben validált folyamatokra, szabványosított mosási technológiákra és folyamatos minőségellenőrzésre épül.

Munkaruha bérlés vagy vásárlás – melyik segíti jobban az IFS megfelelést?

A munkaruha bérlés vagy vásárlás kérdése az IFS szempontjából nem kizárólag pénzügyi döntés.

Saját tulajdonú munkaruhák esetén a vállalkozásnak kell gondoskodnia a teljes életciklusról: a beszerzésről, a készletgazdálkodásról, a tisztításról, a javításról, a dokumentációról és a selejtezésről is.

A professzionális munkaruha szolgáltatás ezzel szemben egyetlen rendszerben biztosítja:

• a rendszeres cserét,
• az ipari tisztítást,
• a javításokat,
• a ruhák állapotának ellenőrzését,
• a nyomon követhetőséget,
• valamint az auditokhoz szükséges dokumentációt.

Ez nemcsak a megfelelőséget támogatja, hanem jelentősen csökkenti a vállalat adminisztratív terheit is.

Hogyan segíti a Lindström az IFS auditot?

1. A Lindström szolgáltatási modellje úgy épül fel, hogy támogassa a szabályozott és auditálható működést.
2. A professzionális textilkezelés mellett digitális megoldások is hozzájárulnak a folyamatok átláthatóságához.
3. Az RFID-alapú nyomon követésnek és az eLindström rendszernek köszönhetően minden ruhadarab életútja követhető a kiadástól a tisztításon és javításon át egészen a selejtezésig. Ez nemcsak a készletgazdálkodást egyszerűsíti, hanem értékes információkat biztosít az auditok és belső ellenőrzések során is.
4. A dokumentált folyamatok, a rendszeres minőségellenőrzés és a professzionális textilhigiénia együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozások könnyebben teljesítsék az IFS követelményeit, miközben a dolgozók mindig megfelelő állapotú munkaruhát használhatnak.

6 kérdés, amit az IFS auditor gyakran feltesz a munkaruházatról

• Hol történik a munkaruhák tisztítása?
• Hogyan különítik el a tiszta és a szennyezett textileket?
• Milyen gyakran cserélik a munkaruhákat?
• Hogyan dokumentálják a tisztítási folyamatokat?
• Mi történik a sérült vagy elhasználódott ruhadarabokkal?
• Hogyan biztosítják, hogy minden dolgozó megfelelő állapotú munkaruhát viseljen?

Gyakori kérdések