
Gyártóipari felmérés // A munkavállalói jóllét rejtett tényezője a minőségi munkaruha
Európai kutatás készült arról, milyen hatással van a munkaruha a dolgozók teljesítményére
Egy friss kutatás szerint a bér, a munkaterhelés, a munka és magánélet egyensúlya mellett, a munkaruha minősége is jelentősen befolyásolja a dolgozók elégedettségét, termelékenységét és jóllétét. A felmérésben 11 európai ország, köztük Magyarország munkavállalóit kérdezték.
A Lindström textilipari szolgáltató cég megbízásából a Norstat, 2276, munkaruhát használó gyártóipari dolgozót kérdezett meg a tapasztalatairól. A tanulmány szerint, a munkaruha jelentőségét gyakran figyelmen kívül hagyják a munkáltatók, pedig nagymértékben befolyásolja a dolgozó elégedettséget az, hogy mit viselnek a mindennapokban.

Kényelmetlen munkaruhában rosszabbul teljesítenek a dolgozók
A 2025 februárjában készült kutatás szerint bár a bér (52%), a munkaterhelés (30%), a munka és magánélet egyensúlya (27%) és a munkahelyi biztonság (26%) továbbra is a munkavállalói jóllét elsődleges meghatározói, a munkaruha is döntő és gyakran alábecsült szerepet játszik a jóllét és a termelékenység szempontjából is.
A felmérésben résztvevők 86%-a azt jelölte meg, hogy a munkaruhája tisztasága, funkcionalitása és kényelme befolyásolja az elégedettségét. Majdnem minden ötödik alkalmazott (19%) úgy véli, hogy a munkájához jól illeszkedő munkaruha hatással van a termelékenységére, a munkavégzése hatékonyságára. Ugyanakkor a rosszul illeszkedő vagy kényelmetlen ruhadarabok negatívan befolyásolhatják nemcsak a morált és a teljesítményt, de a dolgozók munkabiztonságát is.
A kutatásban résztvevő magyar munkavállalók 29 százaléka számolt be arról, hogy a munkaruhája az alacsony tartóssági kategóriában szerepel, ez a résztvevő országok dolgozói közül a legmagasabb arány. A gyártóipar magyar munkavállalóinak mindössze egyötöde (20%) elégedett jelenlegi munkaruhájával, 22 százalék kényelmesebb, 23 százalék tartósabb anyagból készült öltözetben dolgozna szívesebben.
Láthatatlan erőfeszítés: a munkaruházat karbantartása a munkavállalók feladata
A felmérés fényt derített arra is, hogy az alkalmazottak több mint 70%-a otthon mossa a munkaruháját, és 22%-a maga végzi a szükséges javításokat. Magyarországon ez az arány kiemelkedően magas, 88 százalék, a szükséges javításokat a dolgozók több mint negyede (26%) otthon oldja meg. A munkavállalók extra teherként jelölték meg, hogy a munkaruha tisztítását és javítását gyakran a szabadidejük rovására kell elvégezniük.
Mit mondanak a szakértők?

Gilányi Balázs, a Lindström magyarországi Sales és Marketing igazgatója szerint egy vállalat első számú kommunikációs felülete maga a munkavállaló – a munkaruha az, ami első pillantásra üzen a cég értékeiről, de a jóllét szempontjából is kulcsszereplő.
„Ha a munkaruha kényelmes, tiszta és professzionálisan karbantartott, az nemcsak egységes vállalati megjelenést biztosít, hanem tehermentesíti a dolgozókat, így ők a feladataikra, a munkáltató pedig az üzletre koncentrálhat. A megfelelő szolgáltatással a munkaruhák ellátása, javítása és nyomon követése a háttérben, láthatatlanul történik – ami kézzelfoghatóan javítja a mindennapi munkavállalói elégedettséget.”
Irena Kostelanská, a Lindström termékmenedzsere a kutatás eredményét összegezve elmondta, hogy a munkaruha egyértelműen hozzájárul az alkalmazottak kényelméhez, biztonságához és a lojalitásához.

„Az alacsony minőségű ruhadarabok és a megfelelő javítási szolgáltatások hiánya extra terhet ró a dolgozókra, emellett szükségtelen textilhulladékhoz vezet. A körforgásos tervezés egyre fontosabbá válik, különösen a közelgő EU-s szabályozások hatására”- tette hozzá.
Kiemelte: a munkaruhát tartósságra, javíthatóságra és újrafelhasználásra kell tervezni!
Fenntarthatósági nézőpont
A feldolgozóipari munkavállalók számára a magánéletben is fontos a fenntarthatóság, ennek ellenére a munkaruházattal kapcsolatos munkavállalói gyakorlatok elmaradnak az elvárásaiktól. A sérült munkaruhák 30%-át selejtezik, és az alkalmazottak több mint 40%-a nincs is tisztában azzal, mi történik a kiselejtezett darabokkal. Az információval rendelkezők mintegy egyharmada (32%) számolt be arról, hogy a ruhadarabokat hulladéklerakóba küldik, elégetésről 51%, újrahasznosításról pedig 18% adott számot.

Ulla Luhtasela, a Lindström fenntarthatósági igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a fenntartható munkaruha első számú fokmérője a hosszú élettartam.
„Minél tovább marad használatban egy ruhadarab, annál alacsonyabb a környezeti hatása. A tartósságot, az újrafelhasználhatóságot és a javíthatóságot már a tervezési szakaszban figyelembe kell venni, a körforgás előmozdítása és a textilhulladék csökkentése érdekében.”
A tanulmányról
A tanulmányt a Norstat, Európa vezető független piackutatási adatgyűjtője készítette 2025 februárjában. A felmérés 11 európai országra terjedt ki: Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Lettország, Magyarország, Litvánia, Románia, Németország, Szlovákia és Törökország.
A felmérésben összesen 2276 gyártóipari munkaruházati felhasználó vett részt. A válaszadók többsége állandó alkalmazott volt (a résztvevők 79%-a), a nők és férfiak egyformán képviseltették magukat (50%).
